Kacajok

Megéri hazudni magdnak?
Hagyni naívan élni.
Míg el nem botlik,
Bele a valóságba.
Egyedül.

~

Hálás deista lettem.

~

Csak a környezeted van rád hatással.

~

Nem hagyhattok itt egyedül.
Itt.
Itt egyedül nem hagyhattok.
Nem.
Egyedül nem hagyattok itt.
Hagyhattok.
Hagyhattok itt, de nem egyedül.
Egyedül.

~

Én bóbitám:

Bóbita, Bóbita táncolt,
Körben az angyalok ültek,
Béka hadak fuvoláztak,
Sáska hadak hegedültek.

Bóbita, Bóbita játszott,
Szárnyat igézett malacra,
Ráült, ígért neki csókot,
Röptette és kikacagta.

Bóbita, Bóbita épít,
Hajnali ködfal a vára,
Termeiben sok a vendég,
Törpe király fia, lánya.

Bóbita, Bóbita álmos,
Elpihen őszi levélen,
Két csiga nem őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sűrűjében.

~ 

Én még emlélszem, 

A kacajokra.

A dolgozó szoba duruzsolására,

Amit csak rikán hallhattam belülről.

A szárított narancs illatára,

A kilátásra, amit sose tudtam megérteni.

A játékaimra,

Mikor még minden az volt.

Az én kacatjaim.

Kacajaim.

~

Újra,

Mégegyszer.

Vegyszer

Életemben.

Méretemben

Vérem rebben.

Kicsiny voltam,

Kicsi voltam,

Habzsoltam.

Tapsoltam,

Érted.

Mérted.

Duzzad, 

Fáj.

Nyúzzad.

Nyúzott táj.

Zúzzad.

Zúzott táj.

Húzott, nyúzott, zúzott báj.

Szép.

Ép?

Csodás.