Mézes madzag

"Mézes madzag. Olyan vagy te. A madzag részre az amivel tisztában vagy, tudatos és ambíciózus. A méz meg, amit meg mutatsz ebből."

~

Egy szál

Siettem, de nem a buszhoz, nem a várva várt alkalomhoz vagy, mert jól esett.
Fura volt megtalálni egy kis emléket, ami miatt az egész nyár egy szempillantás alatt visszalibbent kiláthatatlan hangulatomba. Kegyetlen, ha bele is gondolok, milyen mikor teljesen tétovává válok, amiért vágyok, egy pillanatnyi visszára.
Vissza a régi múltba. Hazug mézesmadzagok között. Elszívnám őket szálanként. Csak hogy átsuhanjanak tüdőmön, mézes mázas hangulattal lenyugtatni tétova kis lelkem. Elhasználni őket a füstért.
Kellemetlen illata van, még mindig. Hamiskás és ijesztő. Mindig elhiszem, hogy finom. Egy kecses jóleső érzés, pedig szúrós és érdes.
Pofán vág az illata. 

~

Fa lettem, ami most veti meg gyökereit egy helyen, ami lebeg.

~

Intuícióim.

~

egyedül:

táncolni az erdőben,

utazni,

egy kávézóban laptopon dolgozni,

mozizni,

hinni

~

Magántanuló!

~

Agnosztikus.

~ 

Vigyétek át ti a túlsó partra...

~

HANG

HANGOL

HANGULAT

~

Megérné
Ha elérné.

Van egy ablak.

Nézz ki.

Nézd ki, mit néztél ki.

Várj.
Inkább ne.
Nem menne.
Nekedmenne.

Puff.

Ő nem várná meg.
Ők nem várnák meg.
Te nem várnád meg.
Oké,

Én sem.
Kopp.

Ki kopog?

Nini,

A halál.

Csak szólni akart:

Ő sem.